Sziasztok!

Rövid köszöntés, magamhoz képest.

Mi ez az egész?

Nem tudom kit zavar és kit nem, kit érdekel és kit nem az, amiket írok nektek körüzenet formájában nektek, facebookon vagy akár iwiwen vagy bármilyen más formában.

Szóval döntöttem.

Úgy gondoltam blogot fogok írni.

Elég amerikai ízű dolog, de legalább hozzáférhet, aki szeretne és nem kell mindig adott témához, címhez, időponthoz és eseméynhez kötnöm gondolataimat és körüzenet formájában elküldenem nektek. Előnye: nem kaptok körüzenetet tőlem. Hátránya: nem kaptok körüzenetet tőlem.

El fogom küldeni nektek még egy körben, hogy hol és milyen cím alatt érhető el ez a kis írásos tündérmese.

Azonban ne örüljön az, aki végre nem kap levélkét tőlem. Fogok néha életjelet adni azért körüzenet formájában. Csak mostanában rájöttem, hogy ha nincs kivel megosztanom mondandóm, akkor le fogok ülni vagy állva, de fogom magam és elkezdek írni, bárhol is legyek, bármiről is gondolkodjak. Ha szar lesz, legfeljebb szar lesz, ha jó, akkor meg még jobb. Reagálni itt is tudtok, bár az nem a Ti stílusotok, mert basztok választ írni. Tisztelet a kivételnek, Ágika és Ábel, Lackó és Cseri Zsófia Melinda, Gábor, akivel skype és Imi, akivel kommentek... Amúgy nem is tudom van e még valaki, akinek úgy amúgy írni szoktam. :)

Szóval most megszületett, meglátjuk meddig él. Ha gondozzátok, odafigyeltek rá és szeretni fogjátok, akkor mosolyogni fog rátok és igyekszik meghálálni a törődést. Olyan ez mint a szíved és a szerelem. :)

Nemsokára feltöltöm mai napom komoly eszmefuttatásait, ahol láthattok majd példát rája, mi a közös a kávé és az érzelmek között.

Vigyázzon magára mindenki addig is! És örüljetek, hogy lett egy ilyen SteVe-s blog. ;)

(azért nagy a V, mert volt valaki oly kreatív és Steve-néven meri illetni magát rajtam kívül)

Csók!